Góltotó játéktörténet

A Littlewoods fogadásszervező társaság jóvoltából 1923 óta folyamatosan működik Angliában a labdarúgó mérkőzések pontos, számszerű végeredményére épülő fogadási forma.

A sikeres angol példa késztette a magyar állami szerencsejátékszervezőt a Góltotó játék bevezetésére. Az első, 1952-ben bevezetett magyar változatot követően 1993. november 6-án indult el a már gépesített feldolgozású totójáték kísérőjátékaként egy modern Góltotó játék.

A gól a labdajáték sava-borsa, a gól olyan, mint a krimiben a gyilkosság, anélkül érdektelen. Egyaránt érdekes azonban a gól, ha földön, vízen, levegőben van. Gól-t kiabál a néző, a játékos, ha a futball labda megrezgeti a hálót, ha a vízipólós a habokon benyomja a kapuba a labdát, vagy ha a kézilabda a gólvonalon túlra pattan. A Góltotó játék első évtizedeiben azonban csak a labdarúgó mérkőzések góljainak számára lehetett fogadni.

A Totó 1950-51-es népszerűségi hullámvölgyét követően az 1952-es év a Totójátékban a kísérletezés éve A sorban nyíló Totókirendeltségek többségét vasárnap délelőtt üzemeltették. 1952. február közepétől úgynevezett Totóbérlet váltása is lehetővé vált, az előfizetéses Totószelvény egyéni címre postázása. 1952-ben a bajnoki idény kezdetétől a Totókirendeltségek a fogadási ajánlatbeli mérkőzésre jegyeket is árusítottak. A Totókirendeltségekben és a központokban 200 tipp alapján összeállított fogadási ajánlatok jelentek meg. 1952. július második felében két külön olimpiai szelvényen a Helsinki olimpia atlétikai versenyeire lehetett tippelni. 1952. június 1-jei, 22. héten hirdette meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a nulltalálatos szelvények díjazását. Első alkalommal 200 szelvényt küldtek be, ezek egyenként 25 forint nyereményt kaptak. A gyakorlat hamarosan igazolta a matematikai elméletet is, null-találat sokkal gyakrabban volt, mint telitalálat.

A Totójáték kiegészítő színesítését szolgálta a legnagyobb léptékű újítási kísérlet, a Góltotó, amelyet 1952. augusztus 31-én, a 35. fogadási héten vezettek be. A külön Góltotó szelvényt 2,50 fillérért árusították, és 2 darab mérkőzésre és egy pótmérkőzésre, első félidei és második félidei eredményekre lehetett fogadni. Az első fogadási ajánlatban a Budapesti Vasas - Budapesti Kinizsi, a Szegedi Honvéd - Diósgyőri Vasas, Pécsi Lok és Győri Vasas NB I-es mérkőzésekre lehetett fogadni.

Ez az önálló, 2,50Frt-os alap-játékárú Góltotó azonban kudarc volt. Leginkább a néhányszáz, néhányezer forintos "csúcsnyeremények" riasztották el a fogadókat. A kezdeti alacsony érdeklődés miatt a nyereményalap nem tudott elég vonzó lenni. Az előre rögzített, bukmékeri, fix odds-os fogadási típus az akkori fogadási kultúrában és az állami fogadásszervező gyakorlatában nem tűnt kivitelezhetőnek, túl kockázatos lett volna. 1953 tavaszán le is álltak az önálló Góltotóval, hisz ekkor már a Totóban szép számmal akadtak jelentős nyeremények - például a tizenkettes játékforma legnagyobb nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében fizették ki.

1993 novemberétől a gépi feldolgozású Totószelvényeket egy Góltotó játékkal színesítettek. Ez a játék a totóműsor első négy mérkőzésére kínált a gólok darabszámára szóló fogadási lehetőséget. A Góltotó játékban három nyerőosztály volt. A csúcsnyeremény nyereményalapján azok a fogadók osztozhattak akik a Góltotó fogadás tétjét befizették és négy mérkőzésen a gólok darabszámát eltalálták, és emellett a Totójátékban is 13+1 találatuk volt. Négy és három találatos Góltotó játékosok bőven akadtak, de a legmagasabb, összekapcsolt Totójátékban ezek közül az aktuális héten senkink sem volt teli találata. A nem gépi játékot játszók a hagyományos módon nem tudták megjátszani a Góltotó fogadásukat.

Szerencsejáték Rt-nél elsőként a Totó esetében vonták ki a forgalomból a hagyományos, kézi feldolgozású szelvényeket: 1996. február 24-e óta csak gépi fogadások köthetők. Közben a Góltotó játék részvételi szabályán változtattak, és függetleníttették a Totójátéktól. A Góltotó telitalálatának eléréséhez nem kellett a Totójátékban nyertesnek lenni. Sokféle új változat után úgy tűnik, hogy a Góltotó játék nyereményalap-felosztásos módon, végül a Totó az "anyajáték" kiegészítő játékaként találta meg a helyét. 1999. október 4-én már meg lehetett tenni az első fogadásokat a régi nevét megőrző, de tartalmát tekintve megújult Góltotóra.

A JÁTÉK LÉNYEGE

A Totóhoz való kötődés e vonatkozásban megmaradt, ugyanis a Totóműsor 14 mérkőzése alkotja egyben a Góltotó műsorát is. Maga a tippelés továbbra is a Totóval közös segédszelvényen történik, erre a normál és a kombinációs segédszelvény egyaránt alkalmas.

Nem kell mind a 14 mérkőzésre tippelni. A megtippelendő mérkőzések minimális száma négyről hatra növekedett, de ezek kiválasztásában növekedett a fogadók játéktere. A korábbi árhoz képest a tétet csökkentve, 50 forintért teszi lehetővé valamelyik csapatra két tipp megadását. Ennek következtében az új Góltotó fogadás minden esetben kombinációs. Ez azt is jelenti, hogy egy tipposzlop csak 25 forintba kerül, s természetesen ezt a 25 forintot kell kifizetni minden további tipposzlopért is.

A Góltotó játékba küldés online terminálokon keresztül is és a telefonos és internetes rendszer segítségével egyaránt lehetséges. Mivel immár hat mérkőzésre kell tippelni, a nyerőosztályok száma is több mint a régi Góltotóban volt.

A telitalálatoson, tehát a hatoson kívül nyerő találatot érnek el, nyereményben részesülnek azok, akik bármelyik öt, illetve bármelyik négy mérkőzés számszerű végeredményét eltalálták. A hat találatosok a nyereményekre jutó rész 50 %-án, az ötösök a 20 %-án, míg a négyesek a 30 %-án osztozhatnak egyenlő arányban. A hat találat elméleti esélye 1: 16 777 216

Annak az érdekében, hogy ilyen esetekben is a pályán elért, az adott héten lejátszott mérkőzések végeredménye szolgálja az eredmény megállapítást, a Totó és egyben a Góltotó műsora kiegészül négy pótmérkőzéssel. Ezekre nem kell tippelni sem a Totón, sem a Góltotón. E mérkőzéseknek az a jelentősége, hogy az "ő" eredményük kerül - mégpedig a törlések időrendi sorrendjében - a törölt mérkőzések eredményeinek helyébe. A korábbi "visszaszámlálásos módszert" csak olyan szélsőséges esetben alkalmazzák, amikor egy fogadási hét műsorából négynél több mérkőzést kényszerül a játékszervező törölni, s ez akkor is csak azokra a törölt mérkőzésekre vonatkozik, amelyek eredményei a pótmérkőzésekre vonatkozik, amelyek eredményei a pótmérkőzés segítségével sem megállapíthatók.

Az (új) Góltotó első két fogadási hetének mindegyikén 35 ezer felett volt az alapfogadások száma. Valaki már az első alkalommal eltalálta az általa kiválasztott hat mérkőzés valamennyi eredményét, 305 ezer forintért. Másodikra nem lett ugyan telitalálat, viszont ekkor a négyesek (mind a tizenheten) jártak jól, hiszen az e nyerőosztályban 10 ezer forintot meghaladó nyereményt kasszíroztak. A 43. héten a főnyeremény már 421 660 forint volt. A bevezető év forgalmi csúcsa 35 354 db. alapfogadás/ hét volt. Annak ellenére, hogy 2002. január 7-étől a fogadás oszloponkénti ára 25 forintról 40-re emelkedett, a játék népszerűsége jelentősen megnőtt. Az első év forgalmi csúcsa mára már sokszorosan túlhaladott, hisz 2002. 22. hetében a halmozódás által keltett fokozott érdeklődés idején 104 678 alapjáték érkezett be. Ez a halmozódás azt is eredményezte, hogy 2002. 24. hetében 15 165 876 forint volt a halmozott főnyereménye a Góltotó fogadás egyetlen nyertesének.

A mérkőzések számszerű végeredményére fogadni kívánó játékosok 1997. november 24. óta tippjeiket azonban gyakran a Tippmix fogadási ajánlatában is fellelhető Góltotó típusú fogadási eseményekre teszik meg. 2002. május 13-a óta a Tippmixben 200-eseményre bővült fogadási ajánlat szinte minden napra, és még többféle fogadási lehetőséget kínál a Góltotót szerető fogadóknak, a heti Góltotó játékuk mellett is.

A Szerencsejáték Zrt. február 14-től bevezette a hétközi Totót, megteremtve a lehetőséget annak, hogy az érdeklődők olyan, a Tippmixen is népszerű kupamérkőzések és bajnokságok (pl. Bajnokok Ligája, Európa Liga) labdarúgó mérkőzéseire is fogadhassanak, amelyeket hét közben játszanak.