Szerencsejáték vs. matematika

Nemrégiben kapott szárnyra a szenzációs hír, miszerint az amerikai Massachusetts állam egyik lottójátékán a játék menetét tanulmányozó, matematikusokból, programozókból és egyetemi kutatókból álló csoport felfedezett egy nyitva hagyott „kiskaput” a játék szabályzatában, és ezt kihasználva egymillió dollárt nyert idáig.

Valójában azonban kiskapuról szó sincs: nem kell matekzseninek lenni ahhoz, hogy valaki nyerjen a lottón, ám célszerű tanulmányozni a játék szabályzatát. A szerencsés kimenetelű történet kiváló példa az események véletlenszerűségének bemutatására. A Cash Winfall játékban az történt ugyanis, hogy egy csoport – melynek tagjai már csak foglalkozásukból adódóan is nagyobb figyelmet szenteltek a szabályzatban megtalálható esélyeknek – gondos mérlegelés után úgy döntött, több mint félmillió dollár értékben játszik, vállalva ezzel a – szintén lehetséges – vesztés esetleges kockázatát. Mert a nyerés egyáltalán nem volt garantált. Ha a „rolldown week”-en, vagyis azon a héten, amikor a Cash Winfall addig halmozódó nyereményét szétosztják nem születik telitalálat, az alsóbb nyerőosztályokban (hatból öt, négy, három, stb. találat) is magasabbak lesznek a nyeremények. A hírben szereplő játékosok ennek reményében kockáztattak nagyobb összeget: igyekeztek minél többet megszerezni a jackpotból annak reményében, hogy az adott héten sem lesz rajtuk kívül másnak telitalálata. Ha ugyanis valaki mégis elvitte volna a főnyereményt, az általuk befizetett pénznek a töredékét sem nyerték volna vissza.

A totalizatőr típusú játékok – mint például a lottójátékok vagy a hazánkban népszerű totó – egyik fontos jellemzője, hogy főnyereményük halmozódik, a nagyobb főnyeremény pedig vonzóbb a játékosok számára. Az, hogy meddig halmozódhat a főnyeremény, az egyes játékszervezők egyéni döntésétől függ. A Szerencsejáték Zrt. játékainál a halmozódás maximális időtartama 1 év, ami azt jelenti, hogy amennyiben 1 éven belül nem születik telitalálat, a jackpotot fel kell osztani a többi nyerőosztály között, a részvételi szabályzatban leírtak szerint. Ebből következik, hogy amennyiben a lehetséges felosztás hetén (vagy a totó esetén: fordulójában) nem születik telitalálat, a többi nyerőosztály nyereménye valószínűleg magasabb lesz. Ez azonban függ az egyes nyerőosztályokban elért nyeremények számától is, hiszen minél többen érnek el azonos találatot, annál többfelé oszlik a nyeremény. A játékok további jellemzője, hogy minél többféle számkombinációt tölt ki a játékos, annál nagyobb az esélye a nyerésnek. Az amerikai tudóscsoport is erre alapozva játszott 300 ezer szelvénnyel.

A hírből egy tanulságot mindenképp levonhatunk: a szerencse valóban (szinte) kiszámíthatatlan. Az egyes találatok statisztikai valószínűségét hosszú távon ismerhetjük, de egy-egy sorsolás meglepő eredményt is hozhat. A Szerencsejáték Zrt. ezért óva int mindenkit attól, hogy az amerikai játékoscsoport taktikáját kövesse. Javasoljuk, hogy a lottó esetében (is) maradjunk az ésszerűség határain belül, hogy a játék – és annak bármilyen következménye – öröm és kellemes időtöltés legyen, és ne esetleges bosszúság forrása.