A Sportfogadás 1957. február 13-án közölt részleteket az új játék részvételi szabályzatból: "A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek." Öt szám jelölhető, hát ezért ötös a neve. E napon kezdték meg a szelvények (hivatalosan: lottósorsjegyek) értékesítését is. Egy szelvény 3 forint 30 fillérbe került. Három hét alatt másfélmilliót vettek belőle s küldtek be a játékosok. Az első sorolást 1957. március 7-én rendezték, így ez a nap lett a magyarországi Ötöslottó születésnapja.

Az újabb kori lottójáték „csak” 55 éves, de előzményei térben és időben jóval messzebbre nyúlnak. Európában Itáliáig s a XVII. századig. A genovai köztársaság nagytanácsát ugyanis úgy frissítették fel, hogy tagjai közül évente öten kiváltak, s helyükre 90 jelölt közül öt újat sorsoltak ki. Az eredményre, elsőként 1620-ban, tét ellenében és nyeremény reményében fogadni lehetett. A kezdetben alkalmi fogadások rendszeres szerencsejátékká fejlődtek, s végeredményben kialakult az alapjait mindmáig megőrző lottó rendszere. Főként kereskedők és (most szó szerint értendő) szerencsevadászok közreműködésével a játék elterjedt az öreg kontinensen. Modern korunk tempójához mérten meglehetősen lassan, de az akkori közlekedési és hírközlési viszonyokat tekintve száz-százötven év nem számított jelentős lemaradásnak.

A genovai rendszerű lottót Mária Terézia az 1751. november 13-i pátenssel honosította meg az osztrák és cseh örökös tartományokban. A császár- és királynő néhány évvel később – 1762. március 26-án, vagyis éppen 250 éve – kelt rendelete az engedélyt kiterjesztette a magyar területekre is. A szervezést és felkészülést nem kapkodták el, előbb Pozsonyban és Temesváron, majd 1770. szeptember 2-án (a mai Batthyány téren) a jövedéki épületben rendezett sorsolással Budán is meghonosodott a lottó. A kislutri. Ez a korszak 1897-ig tartott. Ekkor, nem utolsó sorban az egyre gyakoribb lottóellenes sajtócikkek és parlamenti felszólalások hatására a kormány törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amely az alábbi verdiktet hozta: „A lottójövedék fenntartása mellett a Magyar Korona országiban a számsorsjáték megszüntettetik, s helyébe az osztálysorsjáték hozatik be.”

A szerencsejátékok történetével hivatásszerűen nem foglalkozók (vagyis majd’ mindenki számára) Móricz Zsigmond a Légy jó mindhalálig című klasszikus regénye segít eligazodni a korbeli lutri rejtelmeiben.)Ma már nem tudhatni, hogy tudatosan-e vagy csupán a véletlennek köszönhetően hatvan évvel később a lutri kései leszármazottjának is tekinthető Ötöslottó első sorsolását éppen a MEDOSZ Móricz Zsigmondról elnevezett művelődési házában tartották.

Az viszont bizonyos, hogy innen és ekkor – 55 évvel ezelőtt – indult hódító útjára a mindmáig legsikeresebb és legnépszerűbb magyarországi szerencsejáték, az Ötöslottó.