A címvédő jogán illendőség Franciaország legjobb hölgy kosarasaival kezdeni az elmélkedést, mert bár nem biztos, hogy összejön a duplázás Celine Dumerc-éknek, játékerejük csöppet sem romlott 2009-es győzelmük óta. Pierre Vincent csapatának magja hosszú évek óta együtt, vállt vállnak vetve küzd a győzelmekért, rengeteg meghatározó játékossal a keretben. Elsősorban a két rutinos irányító, Dumerc és Lawson-Wade teljesítményén múlhat sok, mert ők a fazonszabászai a franciák játékának. Az ő hiba nélküli játékuk alapjaiban határozza meg a Gruda, Miyem, Ndongue trió ponttermelését is, amitől szintén függnek a franciák. A D-jelű négyesbe sorsolt címvédő mindenesetre egy 86-40-es sikerrel kezdte „hadjáratát”, de Horvátországnál azért a görög valamint a lett válogatott is komolyabb ellenállást fejthet ki a hátralévő mérkőzéseken. Ettől függetlenül egy elődöntőbe jutás minimum elvárható ettől a francia csapattól.

Ha már szóba kerültek a görögök és a lettek, akkor érdemes velük folytatni a sort. Görögország az élő bizonyíték arra, hogy egy-két jobb képességű, és sok, csapatérdeket szem előtt tartó „szorgos hangyára” emlékeztető játékossal is lehet ütőképes csapatot kialakítani. Evanthi Maltsi, Styliani Kaltzidou és Dimitra Kalentzou ugyanis egyértelműen kiemelkedik Konstantinos Missas együtteséből, ők azok, akik 2009-ben egészen az ötödik helyig röpítették a görögöket. A nyolc között megint lehet helye a délieknek. Lettország kerete a hazai rendezésű Eb után eltelt két évben nem sok változáson esett át, viszont éppen a legnagyobb sztárjuk, Anete Jekabsone nem áll ezúttal a csapat rendelkezésére. Így aztán a Bako, Babkina, Tamane tengelyre épülő válogatottban sokkal több dobóhelyzete lesz a kiegészítő embereknek – és persze a kezdőknek is – ami jól, de rosszul is elsülhet. Nem hiszem, hogy a legnagyobb ász hiánya jótékonyan hatna a társakra, még akkor sem, ha a selejtező akadályait könnyedén vette a lett csapat. Viszont bemutatkozásként kikaptak a görögöktől Lengyelországban, ami nem sok jót sejtet a folytatást illetően.

Oroszország női válogatottja minden egyes kontinenstornának favoritként vág neki, és az elmúlt öt kiírás során nem is kellett csalódnia a hazai közvéleménynek a kosaraslányokban. Két arany- és három ezüstérem begyűjtésére volt elegendő a 2000-es években rendezett öt Európa-bajnokság, tehát döntőt nem rendeztek még az oroszok nélkül az új évezredben. Borisz Szokolovszkij csapata tele van rutinos játékosokkal, Sztyepanova, Oszipova, Abroszimova, Korsztyin avagy éppen Artyesina neve ismerősen csenghet a női kosárlabdáért rajongók fülében. A szombati nyitó mérkőzésén 68-66-ra Szlovákiát legyőző orosz hölgyek nem keltetnének „feltűnést” a torna végjátékában, én magam is őket tartom az aranyérem egyik legfőbb várományosának, még akkor is, ha ez az orosz csapat már korántsem olyan félelmetes mint volt, mondjuk 10 évvel ezelőtt.

Szlovákia csapata bizonyította a torna első csoport-fordulójában, hogy képesek akár a legnagyobbak megszorongatására is. Natalia Hejkova – ex-soproni tréner – csak és kizárólag azért nem nyert, mert Oszipova hét másodperccel a találkozó vége előtt bemutatott egy ziccer közbeni dobásblokkolást. A megfiatalított szlovák csapat vezére a honosított Erin Lawless, javarészt tőle függ, hogy meddig érnek majd a torna során északi szomszédaink. Talán az A-jelű négyes a legerősebb a csoportok között, lévén Törökország és Litvánia került még az orosz-szlovák duó mellé. A törökök a két hazai nagy csapat, a Galatasaray és a Fenerbahce együttesében pattogtató hölgyekre épül, s bár vereséggel nyitották az Eb-t, Szlovákia és Oroszország ellen majd javíthatnak. A legfőbb gond velük mindig is az volt, hogy a remek egyéni képességeket képtelenek voltak a csapat érdekeinek alárendelni a játékosok, márpedig Litvánia ellen is valami hasonlót lehetett látni. A litvánok is főként hazai környezetben pallérozódó kosarasokra épít, de azért legnagyobb sztárjaik közül ketten is, Gyntare és Abromaite külföldön keresi kenyerét. Mellettük az idei Euroliga-szezonban robbantó Ausre Bimbaite tehet sokat a balti állam sikeres Eb-szerepléséért. Aminek a kulcsa a szlovákokkal vívott csoportmeccs lehet, hiszen ha ott győz Algirdas Paulauskas együttese, középdöntőbe juthat, ahol már bármi elképzelhető.

A B-csoport egyértelmű favoritja Csehország női kosárlabda-válogatottja. Lubor Blazsek tanítványainak van javítanivalója, hiszen két évvel ezelőtt pocsék teljesítménnyel csupán a 10. helyet szerezték meg a lettországi Eb-n. Most a nyolc közé jutás tükörsima feladatnak tűnik, s fehéroroszok elleni összecsapáson pedig az is kiderül majd hétfőn, hogy vajon a torna egészét figyelembe véve milyen erőt képviselnek Jana Veseláék. Fehéroroszország ugyanis Veremejenka és Leuchanka révén talán a legerősebb centerpárost tudhatja magáénak, ami jó eredmények elérésére predesztinálja a csapatot. Ráadásul a legutóbbi két Európa-bajnokságon mindig elődöntőbe jutott a válogatott, s könnyen lehet, hogy idén sem lesz mindez másként. Főként akkor nem, ha a középdöntőbe teszem azt csoportelsőként tud bejutni a fehérorosz gárda.

A C-csoportot hagytam a végére, mert ebbe a négyesbe kerülhetett volna a magyar válogatott. Innen Spanyolország tűnik az első hely legfőbb várományosának, ami nem túlzottan meglepő, lévén az Euroliga-győztes csapat is spanyol, ráadásul tele vannak kiváló képességű játékosokkal. Ha ez nem lenne elegendő észérv, akkor az utóbbi öt Európa-bajnokságon elért négy bronz- és egy ezüstérem már mindenképpen az kell hogy legyen. Bemutatkozásként a németeket győzték le Alba Torrensék 79-69-re, s Montenegró valamint Lengyelország ellen is meglehet a siker, ami egyet jelent a továbbjutással. Márpedig a komoly tétre menő középdöntős, no és az egyenes kieséses szakaszban a spanyolnál tapasztaltabb válogatott csak egy van – az orosz – Európában, így onnantól már a top favoritok egyikének minősülnek. Montenegró meglepetésre majd 20 ponttal győzte le Lengyelországot a csoportkör első fordulóján, ahol nem is elsősorban a végeredmény, hanem a különbség volt meglepő. A rendező ellen bemutatott remek védekezés, és kiegyensúlyozott támadójáték még sokáig juttathatja a délszláv államot, amely könnyen az idei viaskodás meglepetéscsapatává válhat.

Azé a küzdelemsorozaté, amely minden eddiginél többesélyesnek tűnik idén. Hogy végül az oroszok, a spanyolok, a franciák, a csehek, a fehéroroszok, lesznek-e a végső győztesek, az jelen pillanatban megjósolhatatlan, De hogy érdemes lesz figyelemmel kísérni a lengyelországi Európa-bajnokságot, az több mint biztos.

-rk-