Nyomokra akadj, ne horogra!
2023.05.04.
A népszerű sportesemények – mint például a nagyobb labdarúgó mérkőzések – esetén megnőhet az online csalások száma. A jegyértékesítéstől kezdve, a személyes adatok eltulajdonításáig rendkívül széles a skála, amellyel találkozhat az óvatlan internetező, vásárló. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és a Szerencsejáték Zrt. (SZRT) a budapesti UEFA Európa-liga döntő apropóján közösen veszi fel a harcot a kibertérben, és a következő egy hónapban együtt készíti fel a váratlan és megtévesztő esetekre a sportfogadókat, felhasználókat.
A négy héten át tartó tájékoztató sorozat alkalmával több hasznos tippel és podcast adással is jelentkezik közösségi médiafelületein az SZTFH és az SZRT. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét a sportesemények vonatkozásában felmerülő csalási trendekre, az online sportfogadásokhoz kapcsolódó biztonsági kockázatokra, valamint, hogy hasznos ötletekkel segítse a kibertérből érkező támadások elleni védekezést. Az edukációs kampány során a két szervezet olyan aktuális témákat érint majd, mint az adathalászat, a jelszavak, a biztonságos sportfogadás, az engedéllyel nem rendelkező sportfogadási oldalak és a sportrendezvényekhez kapcsolódó online átverések.
A közös kampány a ”Jelszó világnapján” indul, amelyet minden évben május első csütörtökjén ünnepelnek világszerte. A világnap üzenete szerint mindenkinek érdemes felülvizsgálni, elég biztonságosak-e a jelszavai. A kampányban adott tippeket, tanácsokat megfogadva, nemcsak az adatainkat tudhatjuk biztonságban, hanem az egyre növekvő online bűnözés ellen is tehetünk egy komolyabb lépést.
Az SZTFH „Minden Kiberül” podcastjének május végi adásában, az SZTF munkatársai a két szervezet által meghívott vendégekkel beszélgetnek az aktuális kockázatokról, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb sportszervezetek, illetve a nagyszabású sportesemények, nemcsak a szurkolókat és a legális sportfogadókat, hanem a kiberbűnözőket, valamint a csalókat is vonzzák. A bűnözők célja szinte mindig ugyanaz: személyes és banki adatok - megtévesztésen alapuló - megszerzése.