A Kenó története hazánkban 1996-ban kezdődött, a játék azonban ennél jóval nagyobb múltra tekint vissza: egy pergamentekercs szerint az ősi Kínában találták ki, így akarván előteremteni a hadsereg ellátásához szükséges pénzt. A játék hamarosan az egész országban elterjedt, és olyan sikeres lett, hogy még a Nagy Fal építésének egy részét is ebből fedezték.

A Kenóban a játékos dönti el, hogy 80 szám közül hányat választ ki (minimum egyet, és maximum tízet), nyereménye pedig attól függ, hogy a sorsolás alkalmával kihúzott 20 szám közül hány egyezik a bejelöltekkel. A játék fix nyereményszorzós, így előre meg van határozva, hogy milyen alaptéttel mennyit lehet nyerni. Ha például tíz számot jelöl meg a játékos, és mind a tízet eltalálja, az alaptét egymilliószorosát kapja, de ha már kisebb összeggel is beéri, akkor játszhat akár egy számmal is, melynek kihúzása esetén tétjének dupláját kapja vissza. A játék alapára 100 forint, de akár 500 forintért is lehet játszani, ekkor ötször annyit lehet nyerni is. Érdekesség, hogy ha legalább hat számot jelöl be, akkor nulla találat esetén is jár némi kárpótlás: ekkor visszajár ugyanis a befektetett összeg. Sorsolás minden este van, így a folyamatos izgalom garantált!

A játék itthon igazi rajongótábort tudhat magáénak, hiszen nagyon izgalmas dolog az esélyeket latolgatni tudván, hogy a tétek és a sorsolások számának meghatározásával mindenki maga döntheti el, hogy pontosan mennyit szeretne játszani – vagyis költeni – és nyerni.

Legutóbb márciusban, egy Kenó-találkozón volt alkalmunk a játékosokkal beszélgetni, hogy megtudjuk, hogyan szoktak játszani. Kiderült, a lehető legkisebb befektetéssel igyekeznek a lehető legtöbbet nyerni, vagyis legtöbbször 10 számot jelölnek. Tapasztalataink szerint a kenózók – bár megtehetnék, hogy több napra is feladják szelvényüket - egy játékot általában csak egyszeri húzásra adnak fel, aztán másnap egy újabb szelvénnyel próbálnak szerencsét. Így tett az a játékos is, aki május 12-én megnyerte a játék történetének tizenkettedik 100 millió forintos nyereményét.

Szerencsés nyertesünk két mezővel játszott: az egyiken tíz számot jelölt meg egyszeres téttel, a másikon hét számot kétszeressel. A játékokat mindössze egyetlen sorsolásra szánta, és az aznap esti nyerőszámok tükrében ez minden bizonnyal bölcs döntés volt: a 4, 8, 18, 23, 32, 37, 40, 53, 58, 62 sorozat ezúttal 100 millió forintot ért.

A nyeremény esélye egy volt a kilencmillióhoz, de láthatjuk, egyáltalán nem példa nélküli, sőt! Bár ez az összeg is óriási, a játék történetében nem a legnagyobb: a rekordot ugyanis még 1997-ben állították fel, 210 millió forinttal. Akkor még 70 Ft volt egy játék ára, melyet tripla szorzóval játszott meg a szerencsés nyertes, de ma a 100 forintos alaptéttel és ötös szorzóval akár 500 milliót is nyerhetünk.

Vajon mikor dől meg a régi rekord?