kedd 20:45

Várható főnyeremény:

1 millió Ft

Totó játéktörténet

 

Magyarországon 1947. október 19-én indult a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett.

1948-as londoni olimpiára Európa legtöbb országában külön sportfogadást szerveztek az állami irányítású intézetek. Ezek példáját követve Magyarországon is eldöntötték, hogy az olimpiai játékokra való felkészülésre és azok részvételi költségeinek fedezésére Magyarországon szerencsejátékot, sportfogadást szervezzenek a külföldi tapasztalatok alapján. " A Totó a magyar sport új alapja" című bevezető reklámkampány plakátjaival is ezt tükrözte. Ez az első Totóplakát az olimpiai karikákat mutatta be fent, közepén egy klasszikus diszkoszvető figura, alul pedig egy egyforintos érme helyezkedett el, mint a diszkoszvető alapja.

Mint ahogy gróf Széchenyi István 1827. június 6.-ai lóversenyfogadás meghonosítás előtt a legrégebb óta tökéletesen működő rendszert tanulmányozta, ugyanúgy mintaként az angol ember-sportfogadásokat vizsgálták a magyar állami szerencsejáték-szervezők az 1946-os tanulmányútjuk során. Az embersportra, mint fogadási ajánlatra épülő szerencsejátékok szerteágazó rendszerében az 1923 óta "Góltotó" formátumban kínált angol fogadó-játék volt a legnagyobb tradíciójú. A magyar szerencsejáték-szervezők legfőbb célkitűzése az volt, hogy a játék tiszta nyeresége jelentős mértékben és minél nagyobb számban tudja majd a sportszakemberek és sportolók 1948-as londoni olimpiai kiutazását támogatni. Az angol nyereményalap-felosztásos rendszerek közül a leginkább közérthető 12 főmérkőzéses angol Totóra építettek a magyar játéktervezők.

A Totó fogadás előkészítése szinte csak néhány hetet vett igénybe. Egy rövid piackutatást követően kiadták a szükséges rendeleteket. Az osztálysorsjáték és az állami sorsjáték a két világháború közötti időszakában az egyetlen állami szerencsejátékként más szervezeti egységben, más periodicitásban zajlott, mint a Totó. Várható volt, hogy a Totó megjelenésével és szinte attól függetlenül ezek az évente két sorozatban kínált játékok el fognak halni. 1947. augusztusában a Minisztertanács elfogadta a rendeletet, amely szerint embersport versenyekkel kapcsolatos esélyfogadást, úgynevezett tippversenyt kizárólagosan az Államkincstár rendezhet. 1947. október 2.-án az "embersport esélyfogadás intéző bizottsága" elfogadta azt a szabályzatot, amely szerint a tippelést lebonyolítják.

Meghatározták azt, hogy 3 forint 30 fillér lesz a szelvény, az első fogadási esemény 1947. október 17. lesz, és már október 7-én (szombaton) közlik azokat a mérkőzéseket, amelyekre fogadni lehet. A sportfogadást kezdetben Budapesten kívül 7 városban vezetik be: Debrecen, Pécs, Miskolc, Győr, Szeged, Szolnok, Szombathely. Angliában a játékot már korábban, a két világháború között 12 főmérkőzéses fogadási formában szervezték. Ennek alapján a magyar fogadóknak is 12 főmérkőzést és 4 pótmérkőzést kínáltak. Egy szelvényen egy játékot lehetett benyújtani (a szelvény egyhasábos volt). Egy szelvényt 3 Ft 30 fillérért árusítottak, amiből 3 forintot kitevő részvételi díj 50 %-a volt a nyereményalap. Az elért találatokat három nyerőosztályban fizették ki: 12-es, 11-es, 10-es. Amennyiben nem volt 12-es, akkor 9-es találatokra is fizettek. A nyereményalap három nyerőosztályában 33 1/3-ad : 33 1/3-ad : 33 1/3-ad %-ban egyenlő arányban osztották fel. A fogadás első hetére 20882 darab szelvény érkezett, melyek közt 12 és 11 találatos nem volt, de 10 találatos 1 db akadt. 1948. március 7-én, azaz 21 hét alatt 
1 349 347 darabra emelkedett a fogadások száma. 
1950-ben szinte minden hónapban a játékszabályban és a játék reklámozásában valami változtatást hoztak. Ebben az évben jelent meg a négyhasábos Totószelvény. Ekkor nyíltak meg az első Totókirendeltségek a variációs Totófogadás propagálására. 1950-ben megjelent az első Totókulcsot tartalmazó kiadvány. 1950 májusának utolsó hetében a szervező felkínálta a heti fogadási ajánlat műsorát nem tartalmazó bármikor fogadásba hozható bianco szelvényeket, amiket a fogadók szinte egyáltalán nem használtak.

1952-ben már minden Totókirendeltség nyitva tartott vasárnap délelőtt is. 1952. február közepétől úgynevezett Totóbérlet váltása is lehetővé vált, az előfizetéses Totószelvény egyéni címre postázása. 1952-ben a bajnoki idény kezdetétől a Totókirendeltségek a fogadási ajánlatbeli mérkőzésre jegyeket is árusítottak. A Totókirendeltségekben és a központokban 200 tipp alapján összeállított fogadási ajánlatok jelentek meg. 1952. június 22. hetétől a 0 találatosok is nyertek. 1952. július második felében két külön olimpiai szelvényen a Helsinki olimpia atlétikai versenyeire lehetett tippelni.

1956. november-decemberében a forradalom miatt 8 hetes kényszerszünet volt.

1954 májusában 16 oldalon megjelent egy kis Totókulcsokat propagáló füzet, a Sportfogadás. 1954. május 23.-ai angol-magyar találkozóra a Népstadionban tárgynyeremény sorsolás formájában 400 darab belépőjegyet sorsoltak ki a Totófogadók között.

A Totó életének 55 éve alatti legnagyobb változtatást 1964.-ben hozták. Március 8-án bonyolították le az utolsó 12 főmérkőzéses fogadási formával szervezett játékot. Ezen az utolsó fogadási héten 528273 darab szelvény vett részt a játékban. Az egyetlen telitalálatos szelvény 237722 forintot ért. Összesen 241-en nyertek valamit is. A 13+1-es játékforma telitalálat nélkül kezdődött. 13 találatos 214 darab szelvény volt, míg a 4 nyerőosztályra összesen 95261 darab nyertest regisztráltak. 1964. március 15-ei, 11. fogadási héten a 12 főmérkőzéses játék helyébe 13+1-es játékforma került. Szünetmentes módon, hiba nélkül történt az átállás. 1949 augusztusa óta lehet kollektív szelvénnyel játszani.

Az ötvenes években is akadtak szép számmal jelentős nyeremények - például a tizenkettes játékforma legnagyobb nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében fizették ki. 1993. november 1-től a gépi feldolgozású Totószelvényeket egy Góltotó játékkal színesítettek.

A Szerencsejáték Rt.-nél elsőként a Totó esetében vonták ki a forgalomból a hagyományos, kézi feldolgozású szelvényeket: 1996. február 24-e óta csak gépi fogadások köthetők.

A Szerencsejáték Zrt. február 14-től bevezette a hétközi Totót, megteremtve a lehetőséget annak, hogy az érdeklődők olyan, a Tippmixen is népszerű kupamérkőzések és bajnokságok (pl. Bajnokok Ligája, Európa Liga) labdarúgó mérkőzéseire is fogadhassanak, amelyeket hét közben játszanak.